NYELVDIAGNOSZTIKA

Fogászati szempontból a nyelv valójában mint "nemkívánatos képlet" szerepel, hiszen sokszor akadályozza a fogorvos munkáját, sokszor - főleg kivehető fogpótlásoknál - problémát okoz. Sajnálatos, hogy a diagnosztikus szempontból ez a legfontosabbak közé sorolt kínai belgyógyászati kórmegállapító módszer a nyugati orvoslásban még nem nyert teret. Pedig a betegségek megkülönböztető diagnózisában fontos, gyakorlati szerepe lehetne. A távol-keleti betegségdiagnosztika egyik alapeleme több ezer éves múltra és irodalomra tekint vissza. A Sárga Császár belgyógyászati alapkönyvei (Nei Jing: i.e. 100-i. sz. 762) már több száz oldalon foglalkoztak a nyelvdiagnosztikával.
Az orvosi szakterületek közül leggyakrabban a fül-orr-gégész és a belgyógyász tekinti meg a nyelvet, a fogorvosi munka során viszont "kéznél van", elég egy pillantást vetni rá, a fogorvosi lámpa által jó a megvilágítása, és az alapfogalmak ismeretében rendkívüli segítséget jelent a napi diagnosztikus munka során. Gyakran a legvilágosabb mutatója a háttérben lévő diszharmónia természetének, mely akkor is megbízható, ha más jelzések bizonytalanok vagy ellentmondásosak.

3.5.1 A DIAGNOSZTIKA ÁLTALÁNOS ELVEI

Különbséget kell tenni a nyelv teste és a bevonata között. A nyelv testének színe a piros különböző árnyalatait mutatja, és különböző fokban lehet nedves.
A normál nyelv rózsaszín és kissé nedves, nem túl hegyes, és nem túl lekerekített, kevés bevonat van rajta, mozgékony, hajlékony. Ha a nyelv a betegség alatt is normál színű, ez annak a jele, hogy az energiaáramlás és a vérkeringés nem "sérült meg", és a prognózis kedvező. 
Energiatúlsúlyú, "Jang jellegű" betegségnél a nyelv merev, sötétvörös vagy piros színű, feketés, repedezett, tüskés, fogbenyomatokat nem találunk az oldalán, kiöltése határozott, erőteljes. Energiahiányos "Jin jellegű" betegségnél a nyelv petyhüdt, sápadt, bevonata sárga, nedves, a nyelv szélén fogbenyomatok látszanak, kiöltése gyenge, határozatlan.
A sápadt nyelv a normálisnál halványabb, a vérkeringés csökkenésére, energiahiányra, illetve "hidegtúlsúlyra" utal.
A vörös nyelv a "hőség" szindrómára jellemző, belső hőség túlsúlynál, lázas állapotnál lép fel, vagy relatív folyadékhiányban jelentkezik.
A sötétvörös nyelv az előbbinél bordóbb, extrém forróságot mutat a lázas betegségek súlyos stádiumában, "a külső" forróság lehatolt a "mélybe", jelzi a belső folyadékok kimerülését is, az energiaáramlás és a vérkeringés diszharmonikus, pangás áll fenn.

3.5.2 A NYELV SZÍNE

A nyelv egészének a színe mutathatja az akupunktúrás csatornák szerinti, működési körök megbetegedéseit is:
Vörös nyelv - Szív-Vékonybél funkciózavar, 
Fehér nyelv - Tüdő-Vastagbél funkciózavar, 
Zöldes nyelv - Máj-Epehólyag funkciózavar,
Sárga nyelv - Lép (hasnyálmirigy)-Gyomor funkciózavar, 
Feketés nyelv - Vese-Húgyhólyag, nemi működési rendszer funkciózavar.

3.5.3 A NYELV BEVONATA - A LEPEDÉK

A nyelv bevonata, lepedéke - a keleti diagnosztika szerinti Lép (hasnyálmirigy) tevékenységéből származik - szervesen kapcsolódik az emésztéshez, és az emésztőrendszer állapotát tükrözi.
A vastagságban, színben, minőségben változatos lepedék bevonhatja a nyelv egész felszínét vagy csak egyes területeit. Egészséges embernél sűrűsége állandó, a nyelv középső részén kissé vastagabb lehet, vékony, fehéres és nedves, a nyelv alapszíne átlátszik rajta. Néhány gyakoribb lepedékfajta:

• a vékony lepedék lehet normális, de betegség alatt hiányállapotot jelez,
• a vastag lepedék valamilyen túlsúlyra, többletre utal,
• a nyirkos lepedék általában a Jang-energia hiányára utal vagy a test belső melegére,
• az úszó-mozgó lepedék a Lép (hasnyálmirigy)- és a Gyomorenergia valószínűleg gyenge,
• a sárga bevonat belső melegre utal, minél sárgább-sötétebb, annál erőteljesebb a folyamat. A száraz, sárga bevonatú nyelv a belek, illetve a gyomor hőségpangását jelzi. A dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás hatására is kialakulhat sárga (sárgásszürke) bevonat betegség nélkül is.
• a térképnyelv valójában hámló nyelv, ahol a bevonat egy része vagy az egész bevonat leválik, ez utóbbi esetben "sima" vagy "tükör" nyelv jön létre. Mindkét esetben a szervezet védekező energiáinak, immunrendszerének és a Jin-energiának a nagyfokú hiányát jelzi.

A lepedék jellege aszerint is változhat, hogy a nyelv melyik részén helyezkedik el. Ugyanis a nyelv tükrözi a keleti diagnosztika szerinti legfontosabb hőszabályozó rendszer, az úgynevezett Hármas Melegítő állapotát, annak energetikai, hőmérsékleti viszonyait (8. ábra). (A Hármas melegítő egy önálló energetikai csatornarendszer az akupunktúrában, melynek 3 központja - alsó, középső, felső - szabályozza a hőmérsékleti viszonyokat a testfelület és a test belseje, a periféria és a központ, valamint az alsó és a felső területek között).

3.5.4 A NYELV ALAKJA ÉS MOZGÁSA

A normál nyelv a szájhoz képest nem túl nagy és nem túl kicsi, nem duzzadt és nem sorvadt.

* az angolszász területen használatos rövidítés; Complementer és Alternatív Terápia