Kapcsolódó irodalom
Conze, Edward: A buddhizmus rövid története, Budapest: 1999.
Eliade, Mircea: Vallási hiedelmek és eszmék története 2., Budapest :1995.
Glasenapp, Helmuth: Az öt világvallás, Budapest: 1975.
Hetényi Ernõ: Buddhizmus a buddhológia tükrében, Budapest: 1989.
Hetényi Ernõ: Buddha, Dharma, Sangha, Budapest: 1994.
Körösi Csoma Sándor: Buddha élete és tanítása, Bukarest: 1982.
Küng, Hans - Bechert, Heinz: Párbeszéd a buddhizmusról, Budapest: 1999.
Rawson, Philip: Az indiai civilizáció, Budapest: 1983.
Schmidt József: Buddha élete, tana, egyháza, Budapest: 1995.
Takács László: A buddhizmus kialakulása, Budapest: 1984.
Téchy Olivér: Buddha, Budapest: 1986.
Vekerdi József: Buddha beszédei, Budapest: 1989.
Zago, Marcellino: A buddhizmus, Budapest: 1995
Skilton, Andrew: A buddhizmus rövid története, Corvin Kiadó, 1997
Porosz Tibor (ford.): Lótusz szútra, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1995
Hamar Imre: Buddha megjelenése a világban, Balassi Kiadó, 2002
Buswell, Robert E.: Encyclopedia of Buddhism, Macmillian 2004
Williams, Paul: Mahayana Buddhism: The Doctrinal Foundations, Routledge, 2009
Tibeti halottaskönyv.
|
Kapcsolódó filmek
A békés harcos útja
Kis Buddha
Szamszára
Tavasz, nyár, ősz, tél, tavasz
Démonok a világ tetején
Tibeti halottaskönyv
Kundun
Tibeti jógik
Milarepa
Chihiro
Totoro
Saint Oniisan
Tűz a hó alatt
Hét év Tibetben
| | |
|
|
 |
betegségek felismerése |
|
|
Stroke
2016.06.20. 11:16
Mi a stroke?
A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása, amely úgy jön létre, hogy a kérdéses agyi régió vérátáramlása (perfúzió) és ilyen módon a szövetek oxigén- és tápanyagellátása valamilyen okból kifolyólag jelentősen lecsökken, vagy megszakad. Ennek leggyakoribb oka, ha az agyi erekben valamilyen akadály képződik. Ez lehet vérrög, vagy az illető ér görcsös összehúzódása által okozott szűkülete. Az agyszövet normális működésének feltétele ugyanis a megfelelő vérellátás, mivel a vér szállítja a nélkülözhetetlen oxigént és a tápanyagul szolgáló cukrot a sejtekhez, ehhez pedig az szükséges, hogy a vér az erekben akadálytalanul és megfelelő mennyiségben áramoljon.
A vért pumpáló szívet, a vért a szövetekhez szállító artériákat és a vért a szövetektől elszállító vénákat együttesen kardiovaszkuláris rendszernek nevezzük. Amikor szűkebben az agy vérellátásáról beszélünk, az ún.cerebrovaszkuláris rendszerrel foglakozunk. Az agyszövet vérellátási zavara az esetek zömében artériális, ritkábban szív és vénás eredetű. Még ritkábban előfordulhat az is, hogy a vért alkotó sejtek és fehérjék rendellensége okozza a perfúziós zavart, ilyenkor stroke alakulhat ki ép erek és szív dacára.
A stroke okai
___________________________________________________________
A stroke-okat kialakulásuk módja szerint két nagy csoportba oszthatjuk: iszkémiás- és vérzéses stroke-okra. Iszkémia oxigén-hiányos állapotot jelent, úgy alakul ki, hogy az agyszövethez nem jut elegendő mennyiségű oxigénben gazdag vér az artériákon keresztül, vagy pedig a szövetek által felhasznált vér nem tud újabb adag oxigénben gazdag vérre kicserélődni, mivel a vér a vénákon keresztül nem tud kellő ütemben tovább áramolni, azaz pang. Az iszkémiás stroke-okban - amely a stroke-ok túlnyomó többségét, mintegy 80 %-át teszi ki - a szöveti átáramlászavar, és következésképpen az oxigénhiány (iszkémia) leggyakoribb oka a vért szállító artériák elzáródása. Amennyiben az artéria elzáródását a szívből vagy az ér egy korábbi, szívhez közelebb eső szakaszából származó vérrel sodródó részecske vagy törmelék zárja el, akkor embóliás stroke-ról beszélünk. Embólus nagyon sokféle anyag lehet, például vérrög, koleszterol-kristályok, meszes-plakk darabjai.
Amikor az artériát helyben képződő vérrög (trombus) szűkíti vagy zárja el,trombotikus stroke-ról beszélünk, melyet végleges szövetkárosodás (az idegsejtek pusztulása) esetén, agyi infarktusnak is nevezünk.
Elzáródhat az artéria az artériafal gyulladása vagy a fokozott vérnyomás okozta érfal-vastagodás és meszesedés miatt is. A cukorbetegség is érfalkárosodáshoz vezet. Vérrögképződés történhet az elvezető agyi vénákban is, ekkor vénás trombózisról beszélünk. Előfordulhat az is, hogy a vérnyomás leesése miatt (pl. heveny szívinfarktus, szívritmuszavar esetén) ún. határzóna-infarktusok alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy a nagyobb artéria-ágak ellátási területeinek határán levő agyterület szenved el oxigénhiányra visszavezethető károsodást. Érthető módon ezek a területek a legérzékenyebbek a (jelen esetben nyomás csökkenés kapcsán) hirtelen kialakuló vérellátási zavarra. A vérzéses stroke (agyvérzés) akkor jön létre, amikor az agyi artéria megreped és vérzik. Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, ráadásul az érpályából kilépő vér irritálja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. A nyomásfokozódás összenyomhat ép agyterületeket, és akadályozhatja a vér bejutását az agyba. A vérzéses stroke-nak két fajtája van, az egyikben az agyban futó erek repednek meg, a másik esetben az agy alapján futó erek véreznek.
A stroke tünetei
_________________________________________________________
Amikor, tehát egy verőér (artéria) által táplált agyterület vérellátása hirtelen elégtelenné válik, az idegsejtek a kialakult oxigénhiány miatt károsodnak, és nem tudják ellátni a működésüket.
Az idegsejtek működéskiesése magyarázza a stroke tüneteit, amelyek sokfélék lehetnek, függően attól, hogy az agy melyik területén válik elégtelenné a vérátáramlás.
Az iszkémiás stroke rendszerint lokális agyi működészavarokat okoz, a vérzéses stroke is okozhat lokális zavarokat, azonban a szöveteket roncsoló vérzés és agynyomás-fokozódás következtében gyakran globális agyi működészavarok is fellépnek. Amennyiben az oxigénhiány gyorsan, rendszerint néhány órán belül nem szűnik meg, akkor a sejtekben lezajló patológiás változások vissza nem fordíthatóvá (irreverzibilissé) válnak, és az érintett idegsejtek elhalnak (infarktus). A vissza nem fordítható sejtkárosodás veszélye miatt - amely végleges fogyatékosságot vagy akár halált okozhat - a stroke okát a leghamarabb tisztázni kell, hogy a lehető leghatásosabb kezelés minél hamarabb megkezdődhessen.
Stroke esetében a következő hirtelen kialakuló tünetek fordulnak elő leggyakrabban: féloldali látásvesztés, beszédzavar (értelmetlenné váló szavak, mondatok), végtagok féloldali elgyengülése, az arc félrehúzódása, a kinyújtott nyelv ferdesége, a test féloldali zsibbadása vagy érzéketlensége, a végtagok ügyetlenné válása (pl. nem tudja felvenni vagy begombolni a ruháját), a látótérkiesés, a szemhéj csüngése, kettőslátás, szemteke rezgés (nystagmus), nyelészavar, forgó jellegű szédülés, hányinger, egyensúlyzavar, zavartság. Súlyos esetben eszméletvesztés, kóma vagy halál is bekövetkezhet. A felsorolt tüneteket azonban nemcsak stroke okozhatja, hanem az agy egyéb betegségei is, ezek elkülönítése neurológus feladata. Fontos, tehát, hogy minél előbb orvoshoz forduljanak, az első lépcső rendszerint a családorvos vagy az orvosi ügyelet.
//karma.gportal.hu/gindex.php?pg=29142986
| | |
|
|
Kedves Látogatók!
Némileg megváltozik az oldal témája, kicsit komolyabbra veszem az irányt, és főleg egészséggel, betegségek testi és lelki kialakulásáról és annak kezeléséről, megoldásairól lesz szó. Minél természetesebb úton lehetőleg.
Ez itt nem reklám, nem kell horror áron rendelnetek semmit sem, csupán több évtizednyi tapasztalataimat osztom meg Veletek. Kérdezhettek a fórumban és legjobb tudásom szerint válaszolni fogok.
| | |
Öröknaptár
Nem tudod, milyen napon születtél?
Válaszd ki az évet, hónapot és a napot:
|
|
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
